HUMÁN PAPILLÓMA VÍRUS – őszinte szavak, újdonságok a legújabb kutatások tükrében
A méhnyakrák vezető haláloknak számít Magyarországon: évente 1000-1200 nőnél diagnosztizálják, és az érintettek fele életét veszti a daganatos megbetegedés miatt.
Hiába a magas esetszám: az elváltozásért 99%-ban felelős Humán Papillóma Vírusról (HPV) a magyarok ötöde még az állami oltóprogram ellenére sem hallott, a lakosság fele pedig továbbra is a kevésbé megbízható óvszeres védekezésre hagyatkozik. A HPV számos nemi betegségnél alattomosabb: akár egy apró hámsérülésen keresztül is képes terjedni, és a közhiedelemmel ellentétben férfiaknál is okozhat rosszindulatú elváltozásokat vagy nemi szervi szemölcsöket valamint ami az utóbbi időben került napvilágra, a HPV vírus felelős legalább 98 százalékban a fej-nyaki /szájüregi, nyelvgyöki, retrofaringealis, garat, gége, hangszalag/rosszindulatú daganatainak a kialakulásában.
Bár epidemiológiai vizsgálatok is kimutatták, hogy a méhnyakrák és az egyéb genitális rákok több mint 90%-a összefüggésbe hozható a HPV-vel, a fertőzésveszély egyelőre nem épült be a köztudatba. Számos nemi betegségről (például a HIV-fertőzésről, a hepatitiszről és a szifiliszről) a társadalom döntő többsége hallott már, a HPV viszont a teljes lakosság 20%-a számára továbbra is ismeretlen, pedig élete során minden második férfi és a nők 80%-a találkozik vele.
Gyakori tévhit az is, hogy a HPV-fertőzés leküzdése után automatikus védettség alakul ki a szervezetben. Ez sajnos nem igaz: bár az esetek többségében a HPV egy éven belül spontán elmúlik, az újrafertőződés kockázata a vírus leküzdése után is kifejezetten magas. Ha a HPV egy évnél hosszabb ideig van jelen a szervezetben, fennáll a rákos megbetegedések kialakulásának kockázata.
Az újrafertőződés veszélye miatt jóval a szexuális élet megkezdése után, felnőtt korban is érdemes gondoskodni a megelőzésről.
A HPV NEM CSAK A NŐKRE JELENT VESZÉLYT
Félreértés, hogy a HPV csak a nőkre veszélyes és a férfiakat egyáltalán nem érinti. Mivel ez a kórokozó felelős többek között a nemi szervi szemölcsök, a hímvesszőrák, valamint a végbélnyílás körüli és a fej-nyaki rákok egy jelentős részének kialakulásáért is, a férfiak ugyanúgy veszélyben vannak, csak kevésbé tudnak róla.
Nemcsak serdülőkorban, hanem felnőtt nőként és férfiként is szükség van az oltásra, mivel a vírusokat újra és újra el lehet kapni, tehát a megbetegedés kockázata folyamatosan fennáll. Emellett vizsgálatok azt mutatják, hogy a 25-45 éves korú nők között is igen magas a HPV fertőzés aránya, 50 éves kor körül pedig kifejezett csúcs mutatkozik az előfordulásában.
Ezért is fontos minden nő és férfi számára beadatni a védőoltást.
Ugyan a HPV több mint 100 altípusa közül számos törzs alacsony rákkeltő hatással bír, a legfiatalabb, 15-25 éves korosztályban diagnosztizált vírusfertőzések 70%-a magas kockázatú kategóriába tartozik. Ezek a vírustörzsek nem csak a nőket érintő méhnyakrák, szeméremtesti és hüvelyrák kialakulásában játszanak szerepet, de a férfiak számára is veszélyes fej-nyaki daganatok és végbélnyílás körüli rákok kialakulásához is nagymértékben hozzájárulnak. A szintén HPV okozta, szövettanilag jóindulatú kinövésnek számító, de a szexuális életet teljes mértékben ellehetetlenítő nemi szervi szemölcsökkel pedig minden tizedik magyar találkozik élete során.
A tájékozatlanság és az ebből fakadó bizalmatlanság nagyon megnehezíti a fertőzések visszaszorítását, miközben a HPV elleni védőoltás jelenleg az egyetlen olyan vakcina, amivel megelőzhetjük a rák bizonyos fajtáinak kialakulását. A korábban forgalomban került két- és négykomponensű oltás mellett idén -2016- januártól a kilenckomponensű vakcina is elérhető Magyarországon, amely az 5 további vírustörzzsel szembeni védelemnek köszönhetően lényegesen hatásosabb eszköz a HPV okozta rákok megelőzésében. A négykomponensű oltáshoz képest 20%-kal nagyobb, 90%-os védelmet biztosít a méhnyakrákkal szemben, a férfiakat is érintő végbélnyílás körüli rákok esetén pedig közel teljes körű, 95%-os védelmet nyújt. A hüvelyrákkal szemben szintén jelentősen nagyobb, 85%-os védelmet biztosít, míg a szeméremtesti rák esetén 90%-os biztonságot nyújt.
Az Egészségügyi Világszervezet által 2019 februárban közzétett adatok szerint mintegy 570 ezer új méhnyakrákos esetet diagnosztizáltak 2018-ban világszerte, ez a negyedik leggyakrabban előforduló daganatos betegség a nőknél. Évente több mint 310 ezer nő hal bele, többségük a szegényebb országokban, ahol az immunizálási program még alig létezik.
Ahol szélesebb korcsoportokat oltottak be, valamint ahol többen kapták meg az oltást látható a csökkenés a HPV-törzsek és a méhnyak megbetegedéseinek megjelenésében, így minden jel arra utal, hogy a méhnyakrák előfordulása is csökkeni fog. Lehetséges a méhnyakrák megszüntetése – ami azt jelenti, hogy százezer emberre kevesebb mint négy eset jut -, ha jelentősen nő a beoltottak köre és az fenntartható marad
A közhiedelmekkel ellentétben a vakcina nem okozhat fertőzést. Nem az igazi vírus, hanem az oltóanyagban lévő mesterséges fehérje tanítja meg az immunrendszert a HPV elleni védekezésre.
A rosszindulatú daganatok többségéért – a méhnyakrákos megbetegedések kb: 70 százalékáért – a HPV 16 és a HPV 18 tehetők felelőssé, a nemi szervi szemölcsök kialakulását (valamint az újszülöttek, kisgyermekek légutaiban kialakuló növedékeket) pedig a HPV 6 és a HPV 11 okozzák. A többféle HPV-vel történő egyidejű fertőzés növeli a daganatok kialakulásának kockázatát, így a 6-os és 11-es típusokat sem szabad kevésbé fontosnak tekinteni.
A két- és négykomponensű HPV elleni védőoltás mellett már Magyarországon is elérhető a kilenckomponensű vakcina, amely még szélesebb körű védelmet biztosít a HPV okozta rákos megbetegedésekkel szemben. A méhnyakrák ellen ma ez az egyik leghatékonyabb, közel 100%-os védelmet nyújtó prevenciós eszköz, de a hüvely, a szeméremtesti és a végbélnyílás körüli rákok megelőzésében is hatékonyabb a többi oltóanyagnál.
2024.01.29.
