Szülészet-nőgyógyászat

Az első nőgyógyászati vizsgálat

Életed első nőgyógyászati vizsgálata előtt beszélgess édesanyáddal, barátnőddel róla. Kérj tőlük tanácsokat az orvos személyét illetően, de a vizsgálat menetét is tudakold meg. A félelem-szorongás természetes dolog hiszen ismeretlentől mindenki tart, de gondolj arra, hogy a nőgyógyásznak ez a munkája, a női test betegségeinek a kezelését végzi nap mint nap. Jó alkalom lesz ez tanácsok kérése is pl. a menstruacióra vagy a fogamzásgátlásra vonatkozólag, de bármit kérdezhetsz tőle amire kíváncsi vagy és nem érted. 17-18 éves korod körül át kell esni az első vizsgálaton /ha valamilyen panaszod van persze hamarabb/ ezt követően illetve a rendszeres nemi élet kezdete után legalább évente egy alkalommal meg kell majd ismételni a vizsgálatot, rákszűréssel, ultrahanggal kiegészítve. Az orvos megkérdezi majd az utolsó menstruációd első napját és hogy hány napig tartott a vérzésed. Ezeket az adatokat mindig tudnod kell, ha nőgyógyászhoz mész vizsgálatra.

Nőgyógyászati rendelő

Nőgyógyászati rendelő

A vizsgálat előtt le kell zuhanyozni. Lehetőleg ne a menstruaciód /ha volt már/ idején menj orvoshoz mert néhány vizsgálatot ilyenkor nem lehet elvégezni. Az orvosnál le kell majd vetkőznöd, felülni a vizsgálóasztalra és lábaidat széttárva a lábtartóra tenni. Az orvos elmondja majd mit kell tenned. A nőgyógyászati vizsgálat egyáltalán nem fájdalmas, 5-10 perc alatt elkészül az ultrahang vizsgálattal együtt. Lehetőleg olyan orvost válassz akinek a rendelőjében van ultrahangos készülék mert e nélkül ma már nem lehet a kor szintjének megfelelő diagnózist mondani, nélküle a vizsgálat hiányos.

A vizsgálat során az orvos megvizsgálja először a külső majd a belső nemi szerveidet. A hüvelybe óvatosan vezetett hüvelytükör segítségével a hüvelyfalakat eltávolítja egymástól /fájdalmatlan kissé kellemetlen érzés/ és megtekinti a nagyítón /kolposzkópon/ keresztül a méhszájon lévő hámot. Megnézi van-e a hüvelyben valamilyen kóros váladék, gyulladás-fertőzésre utaló jel és egy pici üvegmosó keféhez hasonló eszközzel ledörzsöl a méhszájból hámsejteket a rákszűréshez. Ezt követően egyik kezével a hasadat kicsit megnyomva a hüvelyedbe vezetett másik kezének két ujjával megvizsgálja a méhed nagyságát, a petefészkeidet. Ha valami fáj szólni kell. Ezzel a legkellemetlenebb része a vizsgálatnak meg is történt. Következik az ultrahangvizsgálat, amikor kb. kisujjnyi vastagságú vizsgálófejet vezet az orvos a hüvelyedbe és láthatóvá teszi /a Te számodra is a szemben lévő képernyőn/ a kismedencei szerveket. Derékig felöltözhetsz majd felsőtestedet szabaddá téve következik a mellvizsgálat mely szerves része a nőgyógyászati vizsgálatnak. Az orvos elmagyarázza hogyan végezd el otthon saját magadnak a melleid önvizsgálatát minden hónapban egy alkalommal mikor a menstruációd véget ér. Mikor ezzel is végeztél tulajdonképpen megvolt a teljes nőgyógyászati vizsgálat.

Mindent amit nem értesz kérdezz meg az orvostól. Ha viszel magaddal jegyzetfüzetet még le is írhatsz néhány emlékeztető szót, nem szégyen az. Jegyezd fel az orvos elérhetőségét, ha van valami amit a nagy izgalomban nem kérdeztél meg, később meg tudd tenni.

Kolposzkópia

Az orvos egy mikroszkóphoz hasonló műszer, az ún. kolposzkóp segítségével megvizsgálja a méhszájat és környékét, a hüvelyfalakat valamint a szeméremtesten lévő elváltozásokat /szemölcs, gyulladás stb…/ A kolpszkóp (colpos=hüvely) nagy nagyításban mutatja a vizsgált hámfelszínt. Az orvos egy jódoldatot is alkalmazhat, amelynek hatására az egészséges hámsejtek barnásra, a kóros hám pedig fehérre vagy sárgásra színeződnek (Schiller-teszt).

Kolposzkópia

Kolposzkópia

Rákszűrés-cytológia

A rákszűrés alapja a citológiai mintavétel. Ennek során a hüvelyt hüvelytükörrel (népszerű nevén kacsával) feltárjuk, majd a méhnyak felszínéről és a nyakcsatornából mintát veszünk, amit üveglemezre (mikroszkópos tárgylemezre) viszünk fel. A minta sejteket tartalmaz (cytos = sejt). Ezeknek a sejteknek az értékelését laboratóriumban végzik.

Rákszűrés

Rákszűrés